2020. március 8., vasárnap

Orgonavirágzás

Ismét BéKatánál járhattam, de most egyszerű tervvel mentem: "Valami üde tavaszit ezüsttel".

Nem volt egyszerű a feladvány, mikor megláttam ezt a tekintélyes méretű háromszöget, már biztos volt hogy lila lesz. Viszont a világos színeket szeretttem volna hangsúlyozni benne így levendula csipkés ruhát kapott. Nagyon hívogatott a metál mogyoró (miyuki 4222), de megpróbáltam úrrá lenni az ó-antik hangulaton és egy kicsit ezüsthöz illőbb színeket választani. Azért az utolsó sor mogyi lett a foglalásban ;)

A következő megoldandó probléma a navettek elhelyezése és a közök kitöltése volt, de sima 11/0 kásával olyan elnagyoltnak tűnt a delikás csipkés befoglalás mellett. Aztán amikor rátaláltam ezekre a trapézokra, már tudtam hogy bontás lesz, mert a navettek sem színben sem aprólékosságban nem hozták a megálmodott stílust.

A bontásra csak másnap volt időm, akkor lecseréltem a navettek színeit is, és középre ezüst fémkockát kapott. De még mindig nem tetszett, hogy a navettek olyan magasak és a kásasor teljesen elveszik a "völgyben".

A második sor strasszlánc varrogtása közben "gyulladt fel az égő", hogy annak "oda kell hömpölyögnie a kanyomba"! És már meg is született a réteges díszítés gondolata, ami szép átmenetet hozott a magas részek és a széle lefuttatása között. 

Viszont a különbozö színek már előre is jósolták a problémát a szegély kiválasztásában, mi lesz az a szín, ami a sötét és a világos gyöngyökhöz is menni fog.

Szaténrózsa delikát és nikkel háromszögeket választottam, de ez volt az utolsó, ha nem tudok valahonnan sürgősen szerezni 11/0 nikkel háromszöget :( Már egy éve kutatok utána.


2020. január 11., szombat

Csavarodós motívumok

Nem hagyták nyogodni a fantáziámat a makraméban rejlő további lehetőségek. 

Az egyik ilyen volt, hogy 2D-ből 3D-be váltsak, a másik hogy hagyjuk a sorokat... jöjjenek az indák. No ez a medál épp ilyen volt, nagyon szép variációkat találtam rá a Pinterest-en, kaptak is egy új különálló könyvtárat Csavarodós néven.

A következő lépés az ásvány és bronz alkatrészek beszerzése volt. Meg kellett állapítanom, hogy a makramé ékszerekben nekem szokatlanul kicsi kövek vannak (így nehéz szép rajzolatosat találni) és szokatlanul nagy lyukú gyöngyök. Szóval aki eddig a fűzéssel és hímzéssel "múlatta az időt" annak bőven lesz mit kipótolni, ha makramézni vágyik.

A minta kapcsán addig biztos voltam, hogy be kell foglalnom a követ :), de hogy aztán, hány szálat és hova fűzzek be az már nem volt egyértelmű. Szerencsére sokat segített az eltérő színű oldalsó rész, mert azért ott lehetett számolgatni... így azonnal az is kiderült, hogy az én kövecském bizony még most is nagy lesz, hiába olyan kicsi (36x20mm). 

Az eredeti készítő nagyon jó minőségű fotókat tett fel az ékszerről és több irányból is lefotózta, így bele mertem vágni, de nem csak az nehezítette a dolgot, hogy több szabad szálam maradt, de ahogy össze vissza kereszteződtek a szálak a csavarodás miatt... néha azt sem láttam mit csinálok.

Arról már nem is sápítozom, hogy még számolással sem lehet szimmetrikus oldalakat csinálni, de nem is vártam már mást az eddigi tapasztalatok alapján. Jótanács annak aki erre adná a fejét, a két oldalt muszáj párhuzamosan csinálni. Hímzésnél még valahogy rátart az ember, de itt a csomók miatt simán meg lehet úgy szorítani a szálakat hogy teljesen asszimetrikus legyen, vagy az még a foglalatot is lehúzza a kőről.

A hátsó részét és záródását még nem álmodtam meg, rövid nyakláncnál a csúszós megoldás nekem csak akkor tetszik, ha irtó hosszú szál súlyoz neki ellen, így valószínűleg ismét csak hagyományos (delfinkapocs + hosszabbító vagy T kapocs) megoldást fog kapni.

Inspiráció: EarthBoundMacrame

2019. december 19., csütörtök

Makramé újratöltve - avagy a második próbálkozás

Hát meg kell hogy állapítsam, ez sem az a technika amivel szimmetrikus ékszereket lehet készíteni.
Mostmár értem miért van annyi asszimetrikus nyaklánc a neten.

Szóval ez most egy geometrikusabb, de áttörtebb variáció. 

Gondoltam feldobom egy kis strasszlánc beszövéssel, de ilyen hosszút többet soha. Rövid etapokban lehet kibírná, de nagyon megmerevíti a mintát, és nem tud alakulni a nyaklánc. 

Mert hát ez bizony idővel alakul. Amikor megcsinálja az ember akkor még szép merev, de később rendeződnek egy kicsit a szálak. A drappot már többször felvettem, ez meg azóta készül vele párhuzamosan mint a Luca széke. Többszöri nekifutásra készült csak el.   

Azért még lelkes vagyok, rendeltem újabb színeket. Bizonyára technika és rutin kérdése is a szép végeredmény.

Inspiráció: Akihi's World

2019. december 10., kedd

A Dendrit és a fekete foglalatos strasszlánc

Ismét BéKatánál jártam ahová egy barack türkiz koboson trióval érkeztem, hogy no én most megállom és csak azért is ezüsttel fogom őket feldíszíteni.

De amikor megláttam nála ezt a fekete foglalatos ki tudja milyen színű kővel felvértezett strassz láncot azonnal újra terveztem. Minden alkalommal magammal vittem a dédelgetett kis dendritemet, amit közel már egy éve is, hogy kaphattam Ilditől, hátha egyszer lesz valami tökéletesen neki való.

Az eredeti felállás jegesnek indult, akár még egy kicsi kéket is belecsempészve, de megint elkapott a fehér-ezüst-arany imádat, így lám mi kerekedett ki belőle?

A terv az volt, hogy minimál ezüst merev nyakláncon lesz, medálakasztó nélkül hátul bújtatós kivitelben, - egyrészt azért mert akkor látványosabb fülbevalót is elvisel, másrészt hogy ne lógjon olyan mélyre, - de valami hiányzott a hideg fémes csillogás és az aprólékos medál között.

Mindig kérdezitek mennyi idő elkészíteni ezt vagy azt az ékszert, hát igen van olyan amikor egy egyszerű egy sorban egymásután fűzött gyöngyökből álló nyaklánc elkészítéséhez is két teljes napra van szükség.

No akkor most fülire fel!


2019. november 30., szombat

Makramé nyaklánc

Valami naturálisabb nyakláncra vágytam, amit kötött, horgolt vagy csipke cucchoz is fel lehet venni a hétköznapokra.

A keresgetés közben találtam rá nagyon szép ékszerekre a Pinteresten és villámgyorsan telt is a Makramé könyvtáram, annyi csodaszép dolgot találtam.

Viszont a technikáról semmit sem tudtam és sajnos tanfolyamot sem találtam ahová beiratkozhatnék. Úgyhogy maradt a YouTube és a sok szörnyen életlen és "nem a fókuszban" csomózós videók hada. 

Azonban hiába a sok tutorial attól még mindig nem tudtam milyen fonalból is kellene próbálkoznom. Szerencsére Tiszi közel lakik hozzám és be is szabadulhattam hozzá a boltba (ezúton is köszönöm a lehetőséget és az időt) és mindent megfogdoshattam, melyik is viselkedne szépen egy ékszerben.

Elsőre egy viaszolt 1 mm-es zsinórt próbáltam a méz színe nagyon megfogott, de rendkívül nehéz volt vele dolgozni és hatalmas csomók is születtek. A kő befoglalása még ment, de a nyakláncrész további részén lévő apró csomókat már nem volt képes szépen visszaadni. Viszont jól lehetett égetni és jó kis göböt képzett a szál olvadás közben. 

A második próba egy viszkóz horgolófonal volt kb 0,5 mm-es vastagságban csodaszép fénnyel és drapp színnel, de sem görcsölni nem lehett mert szétugrott, sem olvasztani mert lángolt mint a gyertyakanóc.

A harmadik próba egy 0,85 mm-es shambala zsinór fantázianévre hallgató nylon szál volt, ami viszont telitalálatnak bizonyult. Tiszinél feketében volt - számomra emészthető színben - ezen gyakoroltam a görcsölés fortélyait. A fekete szín jól feladta a leckét az őszi sötét estéken kifolyt a szemem, nem is láttam igazán mi alakul a kezem alatt.

De a makramé lényege, hogy biztos kézzel és technikai tudással azonos szálfeszítéssel lehet egyenletes csomókat készíteni, úgyhogy gyakoroltam a csomókat rendületlenül. Nem mondom, hogy ennyi gyakorlással már bármit meg tudnék csinálni :D de végre megszületett egy vállalható darab a sok kudarc és bontás után.

Nagyon tetszik a technika, kevés ismerettel de kitartással mutatós darabokat lehet készíteni vele. Biztosan nem ez lesz az utolsó ékszer amit készítettem vele.

 Minta: Ecocrafta

  

2019. október 20., vasárnap

Lila köd

Ismét ásványbörzén jártam ezúttal a MoM Parkban. Általában a Lurdy-s rendezvényre szoktam menni + a csepelibe bekukkantok, de még sosem voltam a Mom-ban. Anno azt hittem mindenütt ugyanazokkal találkozik az ember, csak a kiállítók száma változik.

Hát be kell látnom, hogy van benne igazság, csak mégsem teljesen igaz. Ugyanis a kiállítók egy része más volt, így különleges újdonságokra sikerült szert tennem pl. fém bizgentyűk terén is. S mivel a festett achátos asztaltól sem tudtam eljönni üres kézzel már borítékolható is volt egy újabb színes szett.

Ezek az achátok nagyon szépek, viszont nekünk hímzőknek hatalmas falatok. Ha valamit szeretne még mellé építeni az ember lánya máris túlságosan "szembeötlő" darab kerekedik belőle. Ez különösen igaz a csúcsos formákra.

Következő hétvégén azonban épp ismét szeánszra készülődtem BéKatához, gondoltam majd együtt megoldjuk a feladványt. És így is lett :) Katának volt egy háromszög porcelános friss projektje ami nagyon jól ötvözte a strasszt is, Tile-t is elméletet úgy, hogy a kő egy részén strassz volt, három (!) sorban, míg a másikon vegyes színekben Tile. Így nagyon jól ki lehet élni a színek és árnyalatok adta lehetőségeket anélkül, hogy túlságosan megnövekedne a gyöngyös felület.

Azért ezekről a csoda színekben pompázó csepp kristályokról sem tudtam lemondani, de nem is baj, mert ismét egy különleges nyaklánc összekötés és egy pár szikrázó füli tulajdonosa lehettem.

Ezúttal találtam vékonyabb memória drótot is ami átment a szegésnél felvarrt kásákon így a két réteg között átvezetve a drót sem látszik ki hátul.

Inspiráció: BéKata

2019. szeptember 8., vasárnap

Kapu az égbe

Sok régi terv, egy számomra nagyon kedves ajándék és egy vadi új megoldás/inspiráció robbantotta ki ezt a medált.

Nagyon rég lementettem a Pinterest-ről ezt a SteamPunk medált, de csak bizonyos részletek tetszettek benne, sőtt, az a kövült kagyló meg egyenesen undi volt.

Aztán nemrég egy csodaszép labradoritot kaptam a barátnőmtől, aminek mindenképp valami hozzá illő fenomenális körítést szerettem volna adni.

Majd tegnapelőtt BéKata előrukkolt egy olyan egyiptomi csoda medállal ami már cselekvésre késztetett. 

Minden megvolt a nagy lendülethez... és még az alkalom is, mivel épp pont ezen a hétvégén volt a következő időpontunk BéKatához.

Nem mondom, hogy sok-sok tervezgetés után már pikk-pakk megszületett a dolog, rendesen feladta a leckét, hogy összeolvasszam a különböző ötleteket.  

Olyan nagyon kis szögletes lett, nem is én lennék, ha nem tobzódtam volna a sarkok számában. Miután még a szélső sor sem kása lett hanem kocka, már adta magát, hogy háromszög lesz a szegése. Féltem hogy mi lesz a sarkokban, de ismét nem bántam meg hogy ezzel szegtem.