2019. április 22., hétfő

Goa'uld nyakék

Nagyon szeretem az ie. 1200-1300 körüli egyiptomi kultúrából ránkmaradt tárgyakat, amiket az ásatások során találtak a régészek és mindent ami erre a stílusra hajaz. 

Tátott szájjal néztem anno a Csillagkapu sorozatot is, mert a Goa'uldok ezt a stílust képviselték, sőt a rendező továbbálmodta valami nagyon fejlett jövőbeli népnek őket. Minden tetszett tőlük ami díszlet vagy öltözék volt,... bár a rossz oldalt képviselték.
    
Nyitottam egy könyvtárat a Pinteresten és azóta is gyűjtögetem a képeket bele, hogy inspirálódjak.


Már többször nekifutottam, de valahogy nem jött a megfelelő ihlet. Aztán BéKatánál tavaly év végén kezembe akadt ez a kő és a lehetetlen kék színével és az opálos áttetszős mivoltával teljesen elragadott. Akkor már tudtam, hogy ő lesz az aki tökéletesen fog festeni egy aranyos-bronzos-antikos keretben.

A végső löketet azonban ez a kosztüm hozta meg a Csillagkapuból:


BéKatához nagy lendülettel és reményekkel, befoglalt kővel és az alábbi kézi vázlattal érkeztem:


Tulajdonképpen csak annyit tudtam hogy lesz benne szalma és francia drót, illetve hogy csak a sarkokat akarom díszíteni a többi részt csak a franciadrót fogja egésszé fogni.

Azonban ez nem igazán mutatott jól, mert nagyon apró gyöngyöket választottam és hiányzott mégvalami a kő két oldaláról. Nem is én lennék, ha nem apró szalmasorral töltöttem volna ki ezt az űrt.

Szóval ilyen amikor nem csinálok szimmetrikus és mértani alakzatot :D

    

2019. április 7., vasárnap

Sujtás és szőrme

Nagyon rég kinéztem már ezt a fülbevalót magamnak, de akkor még nem tudtam sujtani. Két tanfolyamon is részt vettem Editnél, hogy biztosan olyan legyen majd mint amilyennek megálmodtam. 

Aztán BéKata egyik tanfolyamán belevágtam és nagy reményekkel összebénáztam az egyik felét. A szőrrel nagy bajban voltam, nem tudtam milyen formát kell vágni alá, ráadásul egy hosszabb szőrű változatra esett először a választásom, ami nem bizonyult jónak.

Gondoltam sebaj amíg megérik a gondolat elkészítem a másik felét is. Nagyon érdekes hogy otthon, határidőszorítás nélkül mennyivel jobban ment a párja. Bár az is igaz, hogy másodszorra már nem kellett kitalálni a zsinórhosszakat és azt hogy mi hogyan kapcsolódjon, hova kerüljenek a végek.  

Mivel a szőrt nem tudtam olyanra hajtogatni mint amilyenre szerettem volna toll ügyileg is körbenéztem, volt egy pár nagyon jó változat, de a hozzáerősítés feladta volna a leckét. 

Aztán a következő tanfolyamon néztünk hozzá másfajta szőrt és meg is lett az eredmény amire vágytam. 

Viszont télvíz idején nem szívesen flangálok egy szál felsőben így váratott magára hogy debütálni tudjak nektek benne.

De egyszer mindennek eljön az ideje :)

2019. március 15., péntek

Labradorit ül a fűben

Végre jön a tavasz, és valami vidámra vágytam.

Bár a labradorit nem ilyen típusú kő, de ez egy egészen zöldes fajta belőle. Régóta szeretnék valamit csinálni ebből a világoszöld ab strasszból, de nem igazán illett eddig semmihez sem.

Aztán a múlt héten ismét BéKatánál jártam és ott mosolygott a tálcán ez a szép hosszúkás csepp alakú változat belőle, és pont akkor érkezett meg egy csomag szintén zöldes szirom. A kő a strassz és az Enchanted szirmok mellé már nem is kellett sokmindent kitalálni.

...és gondoltam, ha már szirom, akkor legyen a nyakláncon is....

A Pinterest-en már vagy egy tucat bőrős ékszert lementettem, amiben szirmok, cseppek és mindenféle lógicák díszítik a fonott bőr szálakat. Igaz bőrt nem akartam, de gondoltam lehetne vegyíteni a stílust.

Hát ez lett belőle. :)


2019. február 24., vasárnap

Gyöngyhálós golyó

Egyre terjed ez a fülbevaló az Etsy-n ahol szebbnél-szebb variációját lehet látni. Itt pl. egy szép kék.

Napokig gyűjtögettem a különböző nézeteket, hogy kitaláljam hogyan kell megfűzni, mire rájöttem, hogy ugyanúgy mint bármelyik karácsonyfa gömböt, csak ez ici-pici méretben van.

Aki díszített már ilyen gömböt annak gyerekjáték lesz, a képeim alapján, ...aki még nem annak itt az infó:
- A háló közepe a gyöngy tetején van, 15/0 kásából 6 szemes az alapkör, amelyből 6 póklábat kell képezni. A kezdő és a befejező szem 11/0 így könnyebb velük bánni utána.
- Ha megvan a pók az alsó 11/0-kal össze kell húzni a lábait, közé mehetnek 15/0 gyöngyök, de mielőtt meghúznátok tegyétek bele a golycit. Ha nem elég feszes lehet egy kásával rövidebb lábat készíteni, vagy körbemenni mégegyszer csak a 11/0-kon. A lényeg, hogy szépen ráfeküdjön a golyó oldalára nem lehet plötyi.
- Ezután jön a keresztirányú merevítés, az egyik lábon visszamegyünk az első swariig, majd a 15/0 kásákból készülhet körbe a keresztháló. A közlekedés a teklán és az alatta levő kásán történik. Érdemes körbemenni először a háló egyik keresztmerevítőjével, majd fordulás és berakni a másik irányt, a körözés nem tesz jót a mintának. (Segítség az utolsó képen)
- Ha ez kész, lehet fakultatívan menni még egy kört a felső első kásákban és 11/0-val kitölteni a lukakat, de ez már csak részletkérdés, nem létszükséglet.

Még egy jótanács: a középső gyöngy súlyát ellenőrizzétek, nem javaslom a swari kristály tekláit annak, akinél limitált a füli súlya. Nálam 8 g a határ, ez a prototípus vészesen közelít hozzá mert nem mértem meg a golyó súlyát - tulajdonképpen örültem hogy egyáltalán volt itthon ilyen nagy méretű golyó. :)
A nyers golyó súlya 3,22 g volt, beszövés után 4,42 g lett. A rövid füli súlya a szerelékkel és a kiegészítő gyöngyökkel 5,92 g, a pomponnal viszont már 7,58 g. Az a baj, hogy a hosszú fülik a gyengéim. :D  

Jó fűzögetést!


Fázisfotó a keresztmerevítésről


2019. február 10., vasárnap

Viktoriánus csepp

Ismét elkapott a mértani ihlet, a szalma és a Tila láz. Ezt egyszerűen nem tudom megunni.

Egy nagyon aranyos kis szintetikus cseppet szereztem BéKatától a legutóbbi szeánszon, ...nem tudom miért vonz ez a mű opalit de nagyon tetszik a fényjátéka. Alapból úgy működik, mint egy lencse, ha az ember tenne alá képet ugyanúgy domborítaná mint a normál üveglencsék csak kapna egy tejfehér színezetet. De nekem a színe tetszett - úgy ahogy volt magában - ezért a fehér alapon hagytam. Igaz kicsit fura hogy a ragasztó buborékait és a hímzőalap szálait nagyítja de ez csak közelről látszik.

A fő koncepció a matt és fényesek váltakozása volt és a függőlegesbe rendezett "dagibb" alkatrészek.

Ez az első medálom, ahol rétegeztem a mintát, még sosem futtattam fel a rivolit az első rétegre. Meg is szenvedtem vele, mert vagy a sor nem ért a rivoli alá, vagy vissza kellett vágni a leöltését, mert nem jött ki az egész szem és hézag maradt volna. Szóval ha csinálnátok ilyet a rivoli legyen az utolsó amit felraktok.

A másik fő attrakció az angyalszárny és Candy odaerősítése volt. Semmiképp nem akartam hímezni, hogy filigrán legyen de ez nagyon munkássá tette a medált. Főleg hogy az Angyalszárny forog az egy lukjában és naná, hogy ő keresztben szeretett volna állni a széle eldolgozásán. Szóval a trükk a bogyós végű szerelőpálca volt, melyet egy-egy szalmán vezettem át majd az angyalszárnyon, aztán egy hurok hátul, hogy az ne tudjon forogni, majd a Candy. Mivel a Candy kétlukú az akasztón már nagyon stabilan állt a mű. Egy óra bénázás és a két hüvelykujj körmöm bánta, valószínűleg több napi gyógyulási folyamattal.

De a végeredmény nagyon tetszik, tiszta "Bűbájos boszik feeling". Még gondolkodok egy láncos nyakbatekerős kiegészítésen, az méginkább kihozná a stílusát.

 
És hogy lássátok miből lesz a cserebogár, íme néhány fázisfotó:
Tervezési fázisban:
Ahogy fejlődött:

Útközben jöttem rá hogy akár ilyen kicsike is lehetett volna, alul csak lógatva a kiegészítőket:


2018. december 28., péntek

A Kínai sárkány és a kétlukú háromszögek

Még a nyár elején csaptam le erre a kínai sárkányra az egyik BéKatá-s tanfolyamon. Nem bírtam otthagyni, pedig nem vagyok nagy vörös rajongó, de ezzel a kis fekete tusvonal szerű rajzolattal nagyon megfogott. 

Sokáig tervezgettem mit kellene belőle csinálni, mikor megtaláltam Elizaveta háromszöges körítését. Minden tetszett rajta amit csak kitalált, a 7/8 környi mértani háromszögek, a lukba lógatott befoglalt rivoli és a hosszú tölcsérbe ültettet gombócok is. 

Azonban a hozzávalók levadászása most is nagy kihívás elé állított, főleg azért mert matt fekete háromszögeket szerettem volna. De hát sajnos ilyet nem tudtam szerezni, ezért gondoltam benevezek egy túrára a Gyöngyszigetbe, majd csak akad valami szépség a kínálatban. Azonban a belváros meglátogatása nekem valóban tortúra, így sokáig halogatódott a projekt.

Aztán megláttam Elizaveta újabb csodáját és kénytelen voltam erőt venni magamon. Belvárosi undor ide-oda ilyet csinálnom kell. Ennek a változatnak még a befoglalása is sokkal jobban illett az én caboshon-omhoz mert kevésbé takarta volna el a sárkányt.

Ösz magasságában aztán már minden megvolt a projekthez, de valahogy mégsem volt merszem hozzá kezdeni.

Azonban a legutóbbi ASIA nyaklánchoz használt csodaszép kása meghozta az ihletet. Olyan különleges színe van ennek a Miyuki 1969 egyvelegnek, hogy sok kiegészítés már nem is kell hozzá. Az elkészítés épp az ünnepi jövés-menéssel esett egybe, de így is megvolt pár nap alatt a lopott órákban.

Nagyon nagy szerencsém volt a szemszámokkal, szépen kijöttek a hatszemes cakkok és a negyedelős osztók is. Még a téglalapnál is... ez volt az én karácsonyi ajándékom. :)

Fülbevalót csak egy kis méretűt készítettem, mert a medál és a láncrész is hangsúlyos, de valami szép cseppet még el tudnék képzelni az aljára.

 Inspiráció: Elizaveta Volosenko 
   

2018. december 10., hétfő

ASIA

Sándor Erika ékszertervező ASIA mintája szerelem volt első látásra. Nem csak a színei fantasztikusak, egyszerűen magával ragadott az engem "a kevesebb néha több" ideológiára emlékeztető stílusa. 

Az már csak hab volt a tortán, hogy az ásványbörzén épp sikerült hozzájutnom egy ilyen hosszúkás trapéz ásványhoz, és az is hogy másnap épp BéKatához készültem ahol a kincsek tárházából válogathattam. 

Ilyen gyorsan még sohasem sikerült megvalósítani egy "kiszemelt darabot", bár úgy érzem már nagyon rámfért az előző két "hetekig tervezgetős", több helyről rendelgetős, és többször újrakezdős projekt után.

Kulisszatitok nem igazán van ebben az ékszerben, a képekről mindent látni fogtok. Az alsó lánc a saját kapcsával van felerősítve, a cérnát egyszerűen átfűztem rajta hosszában, majd becsúsztattam a golyókat vissza a helyükre. A kapocs nem négy golyóra van kitalálva, így a két középsőt egy kicsit megnyomorgattam laposfogóval, hogy mind elférjen. Behelyezés előtt ragasztót is nyomtam a foglalatba, hogy később ki ne csússzanak. Száradás után a két középső szál előtt mégegyszer átmentem és a foglalat hátulján kereszteztem a cérnát, hogy a rés ne tudjon előre fordulni, majd a szálak eldolgozása után kapott még egy kis ragasztót a hátulja.

Minta: Sándor Erika - ASIA